Vasárnap délelőtt (10.18) városnézéssel és épületlátogatással töltöttem az időt. Két, utóbbi 2-3évben épült lakótelepet néztem meg.
A Buchengasse 152. a város külsőbb kerületében található, sok bevándorló lakja ezt a környéket. Sok szociális lakótömb található errefelé, javarészt a '60-as, '70-es évekből évekből. Ebben a közegben kapott helyet egy 250lakásos új együttes. Elsőre kitűnik, komoly ambíció mozgatta az építészeket. Kiindulópontjuk a régi sokemeletes lakótömbök, belső udvaros bérházak sötét, zárt jellegű tereinek "feltörése". Az épülettömböket a benapozásra optimalizálva forgatták el. A ház programja remekül ismeri föl egy ilyen jellegű beruházás sarkalatos pontjait. Ennek megfelelően helyet kapott a belső részen egy óvoda. Iskolapéldát szolgáltat a köztér-privát térek kapcsolatáról és átmeneteiről. A többemeletes tömbök körül 1-2emeletes kislakások találhatók, apró udvarokkal. A lakótömbökből konzolosan számtalan üvegezett nagyméretű erkély lóg ki, előregyártott elemekből készültek. A központi tömböknél sok értékes tér, nagyvonalú építészeti megoldás született. A túlnyúló, konzolos tömbök, egymáshoz való viszonyuk, léptékük nagyon jó. A garázslejárat egy oszloperdő alá, külön egységben képzelték. Ennek kapcsán hiányérzetem van: Eléggé kitűnik, az építészek a tervezés végső stádiumában már nem bírták olyan intenzitással és frissességgel kidolgozni az óriási lakótelep részleteit, csomópontjait mint a koncepcióterv "szárnyalásánál". Így számos, kivitelezőre bízott félmegoldással készült el a ház. Sajnos ez esetben sokat ront az összképen. Ilyen érzéseim vannak a ház "sokszínűsége" kapcsán is, valamiféle utólagos hangulatjavítóként "virítanak". Mindezzel együtt komoly tanulságai vannak az épületegyüttesnek, errefelé járó építészeknek, építészhallgatóknak feltétlenül érdemes megnézniük.
Álljon itt a másik házról is néhány kép (Schleiergasse 9.):
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése