A félév egy négynapos kirándulással indult Torinoba, a helyszín és a környék feltérképezéseképpen.
Az előkészületek nem voltak zökkenőmentesek, de végül minden összejött annak módja és rendje szerint.
Élményekben és látnivalókban olyannyira bővelkedő 4 nap volt ez, hogy napi bontásban kell visszaidéznem az év egyik fénypontját.
A reggel fél négykor kelés sanyargató érzés volt, mint mindig, de ki kellett érni a reptérre 6-ra. A gép Milánó mellett szállt le, onnan még egy közel kétórás buszút vitt minket át Torinoba. A szállás elfoglalása és az ott eltöltött rövid pihenő után egyből belevetettük magunkat a város látnivalóiba. Első körben a belváros nevezetességeit, árkádsorait futottuk át, majd Mollino színháza következett. Egészen elképesztő volt at épület külső-belső kidolgozottsága, sokat fáradozhatott a mester. Az idegenvezetőnknek köszönhetően minden egyes zugba és a kulisszák mögé is benézhettünk. Az előadótér akkusztikája volt a slusszpoén: az erkély mögött, a legfelső sor mögötti technikai helyiségből teljesen jól lehetett hallani a mintegy 60 méterre, a színpadon próbáló művészek beszédét, mindenféle hangosítás nélkül!
Ezt követően a belvárost jártuk be keresztbe hosszába, majd az egyetemen hallgathattunk végig két előadást a városról. Ezt követően már a lazításé volt a főszerep: Júlia, a csinos torinói lány mutatta meg a helyi fiatalok kedvenc étkezdéjét és kocsmáit.
A reggel fél négykor kelés sanyargató érzés volt, mint mindig, de ki kellett érni a reptérre 6-ra. A gép Milánó mellett szállt le, onnan még egy közel kétórás buszút vitt minket át Torinoba. A szállás elfoglalása és az ott eltöltött rövid pihenő után egyből belevetettük magunkat a város látnivalóiba. Első körben a belváros nevezetességeit, árkádsorait futottuk át, majd Mollino színháza következett. Egészen elképesztő volt at épület külső-belső kidolgozottsága, sokat fáradozhatott a mester. Az idegenvezetőnknek köszönhetően minden egyes zugba és a kulisszák mögé is benézhettünk. Az előadótér akkusztikája volt a slusszpoén: az erkély mögött, a legfelső sor mögötti technikai helyiségből teljesen jól lehetett hallani a mintegy 60 méterre, a színpadon próbáló művészek beszédét, mindenféle hangosítás nélkül!
Ezt követően a belvárost jártuk be keresztbe hosszába, majd az egyetemen hallgathattunk végig két előadást a városról. Ezt követően már a lazításé volt a főszerep: Júlia, a csinos torinói lány mutatta meg a helyi fiatalok kedvenc étkezdéjét és kocsmáit.
torinoi utcakép
Erőd
árkádsor 1.
passzázs
passzázs 2.
Óváros
Teatro di Regio (C. Mollino)
beltér 1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
részlet 1.
2.
3.
A színház kívülről 1.
2.
3.
4.
passzázs 3.
4.
5.
6.
Szép részlet- hiába, Olaszország
Egyetem
A belváros széle
Folyóparti fasor
